A tanulás nagyon fontos az életünkben, de ha nem tudjuk, hogyan
csináljuk, akkor bizony nem leszünk sikeresek a tanulás terén. Ezért
tanácsokat kértem Szügyi Hajnalka tanárnőtől, aki tanulásmódszertant
tanít az I. Béla Gimnáziumban.

Mit jelent tanulni?

A tanulás egy ismeret, vagy egy képesség elsajátítását jelenti, és jelentheti magát az okulást, például a hibáinkból tanulunk. 3 fontos jellemzője van a tanulásnak: hatékonyság, aktivitás és a szervezettség.
Miért fontos a tanulás életünkben?
Az egész életünk egyfajta tanulás, amikor megszületünk, akkor még nem lélegzünk, így meg kell tanulni használni a tüdőnket és az ehhez kapcsolódó szerveinket. Innentől kezdve megtanulunk mindent, érzékelni, mozogni, tapintani, beszélni. Így már az iskolában a képességek, készségek részletesebb elsajátítása történik, életünk további folyamataiban meg tanulunk apának vagy anyának lenni, dolgozni. Ezek mind fontosak, hogy felkészüljünk az életre. De néha újabb ismereteket kell elsajátítani a munkában, hogy az életünket tovább tudjuk élni.

Hogyan kell tanulni az iskolában?

Maga a tanulás folyamata, ha az iskolát nézzük, kiegészül a tanítás-tanulás folyamatával, hiszen valaki tanít valakit valamire. Sokat lehet hallani, hogy nem mindegy ki a tanár, vagy éppen mi a tantárgy. Persze fontos a motiváció, érdeklődés, hogy engem mennyire érdekel, a szüleim mennyire kérnek számon. Fontos az életpálya is, bármennyire próbálunk elvonatkoztatni a tanár személyétől ez egyszerűen képtelenség. De az iskolában való tanulás, nem csak a tudás megszerzését jelenti, hanem a közösségbe való beilleszkedést is. Ha konkrétan a tanulásra akarunk összpontosítani, akkor fontos egy jó vázlat készítése, az odafigyelés az órán, a kérdezés és válaszadás technikája (ha valamit nem értünk, vagy a tanár kérdéseire merjünk válaszolni). Ez által a tanár is és mi is információt kapunk a hiányosságainkról, így tudjuk egymás munkáját segíteni. Óráról órára kell tanulni, mivel ha 10-15 leckéből dolgozatot, témazárót kell írni, akkor ennyi tanórai anyagot megtanulni egyszerre nem könnyű. Célszerű úgy tanulni, mint a mechanikus tanuló, hogy az egészet részekre le kell bontani, megérteni, így a részekből össze fog állni az egész  lecke.

Mennyi időt kell fordítani az otthoni felkészülésre?

Amennyi szükséges. Nem igazán lehet megmondani, ismeretlenül, hogy melyik diáknak ez konkrétan mennyi időt jelent, ez mindig személyre szabott. Van, aki lassabban olvas, minden feladatot háromszor átnéz, van, akinek megy a magyar, a matek és a töri, de a nyelvekkel vért fog otthon izzadni. Leginkább azt kell az eszünkben tartani, hogy mindig készüljünk fel az órákra. Van írásbeli feladat, szóbeli. Mindenképpen gyakorolni kell, leginkább azt, ami nem megy. Aki az iskolában már meg tud tanulni mindent, annak nyílván kevesebbet kell átnéznie a tananyagot, tanulni otthon.

Milyen tanulást segítő módszerek, eszközök vannak?

Az első és legfontosabb, a sikeres tanulás elvégzéséhez, hogy megteremtsük az ehhez alkalmas körülményeket, ez persze mindenkinek változó lehet, de célszerű, hogy ha van egy csendes helyünk, egy íróasztalunk, ahol nem zavar minket senki.  Fizikailag is készüljünk rá a tanulásra, igyunk, együnk előtte. De akár a rendrakás is megelőzheti a tanulást. Amit talán célszerű lenne alkalmazni az az időbeosztás, hogy hogyan tanulom a tantárgyakat egymás után. Illetve a pihenők beiktatása is fontos. Célszerű magunkban kitűzni, hogy mit szeretnék megtanulni a holnapi napra, és eldönteni, mely tantárgyakra kell többet-kevesebbet készülni.
Térjünk rá a lényegre! Tanulást segítő módszerek között meg kell említeni a képesség fejlesztést, memóriafejlesztést, szövegalkotás fejlesztést és a figyelem fejlesztést. Infokommunikációs technikák, számítógép használata. Szövegértés fejlesztés, hogy könnyen, gyorsan el tudjunk olvasni egy szöveget, megragadni benne a lényeget. Ez által fontos lesz a vázlatkészítés, hogy ha otthoni felkészülésre van szükségünk. Lehet készíteni a jegyzetből pókhálóábrát, fürtábrát, amikor csak a kulcsszavakat írom le, összekötve a legfontosabb információkat. Idegen nyelvnél a szókártyák nagyon jók. Játékos tanulás is elképzelhető, például szókeresővel vagy rejtvénnyel, ahol megadják a definíciókat, be kell írni a szavakat, így ehhez még egy fogalom mindig hozzákapcsolódik. Fontos a rendszerezés, például történelemből a legfontosabb hogy mi történt, mikor, hol és ki volt éppen ott. Ezek mind nehezen megtanulható dolgok, táblázat formájában könnyebb megtanulni. Ami kevésbé kapcsolódik az iskolai tanuláshoz, az a SWOT-analízis, amivel az élet lehetőségeit, saját képességeinket tudjuk elemezni. Tehát az erősségeinket, a gyengeségeinket, a lehetőségeinket, és a veszélyeket. Ezt akkor érdemes használni, ha van egy helyzet és azt szeretném elemezni, például felsőbb éveseknél mindenkiben felmerül egy kérdés. Hova menjek továbbtanulni? Van egy helyzetem (tudom a jegyeimet, képességeimet) és van egy célom (valahova be szeretnék kerülni). Ez után megnézem milyen erősségeim, gyengeségeim, lehetőségeim vannak, a gyengeségeimet meg próbálom megszüntetni, az erősségeimet előnyömre fordítani.

Milyen tanulási nehézségek vannak? Ezeket hogyan kell kezelni?

Különböző tanulási nehézségek vannak, attól függően, hogy az oktatási törvény hogyan befolyásolja. A legtöbbhez szakértői vélemény szükséges.  Egyik nehézség lehet a dyslexia, ahol olvasási zavarok lépnek fel. Ez lehet formai, amikor nem tudja összeolvasni a betűket, vagy tartalmi, amikor el tudja olvasni csak értelmezni nem tudja. Ugyanilyen részképesség zavar a dysgraphia, amely valamilyen írás zavart jelképez. Ez is lehet formai, hogy nem tudom leírni a betűket, illetve felcserélem ezeket, ugyanakkor lehet tartalmi, hogy tökéletes a külalak, de a helyesírás borzalmas és a kifejezőképessége gyenge.  Ezek a tanulók például a helyesírás alól kaphatnak felmentést, és őket fejlesztő pedagógus fejleszt, amit általában az iskola pedagógusa szokott elvégezni, de külön fejlesztő pedagógiai szakma is létezik. Ezen kívül lehet beszélni még a BTMN (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség) típusba sorolt diákokról is, azon belül két zavarról. Az egyik a hiperaktivitás, ami azt jelenti, hogy az idegrendszernél nem alakul ki a monotónia tűrés, így képtelen egyhelyben ülni és ugyanazon dolgokat végighallgatni a tanuló. Nagyon nagy a mozgásigényük, és az újdonság iránti érdeklődésük is nagyon nagy. A másik nehézség, a magatartási zavar, amely egyfelől adódhat az idegrendszer súlyos éretlenségéből is (általában kevés ilyen tanuló van), másodlagos tünetként is megjelenhet a tanulási nehézségek mellé. Olyan tanulóknál, akik nem szeretnék elérni ugyanazon kudarcokat újra és újra. Így elkezd ,,rosszalkodni”. Általában a magatartás zavar esetében arra kell törekedni, hogy megtaláljuk és kezeljük az okot, például családi probléma, nem tud beilleszkedni az osztályba. Meg kell az ilyen tanulókkal értetni, hogy vannak bizonyos normák és szabályok.

    Szalontai Jenő